Kezdem azzal, hogy a Where We Are Tour koncertjegyeit 2013. május 25-én kezdték el árusítani. A tavalyi koncertjegyvásárlásomból kiindulva, már fél órával a megnyitás előtt beültem a géphez és tördeltem az ujjaimat, hogy jó áron legyenek a jegyek és egyáltalán sikerüljön venni, bár eszembe se jutott hogy egy 90 ezres stadionba hamar elfogyjanak a jegyek. Így hát ültem és vártam. Szandrával megbeszéltük, hogy Dublinba megyünk, május 24-én, még úgy sem voltunk és biztos szép hely. - Tudni kell, hogy én nem nagyon járok nyaralni, nekem az utazásaim általában így telnek, kinézek egy Backstreet Boys, Nick Carter vagy jelen esetben One Direction koncertet és elutazom pár napra, kellemest a hasznossal alapon :-) - Tehát ültem a gép előtt, mikor beindították a jegyvásárlást. Szandra dolgozott, így egyedül kellett megbirkóznom a feladattal, ami persze roppant nehéz - időben belépni, gyorsan nyomkodni. Fél órát szarakodtam, mikor olvastam, hogy a május 24-ei dublini koncertre az ÖSSZES jegy elfogyott. Hirtelen rosszul lettem, nem hittem el... Szandrának szépen megírtam sms-ben, hogy "Esélytelen...". 1 órával ezek után jött a tweet a srácoktól, hogy a nagy érdeklődésre tekintettel meghirdettek 1-1 új időpontot, köztük 1-et a Croke Parkba is (azóta már tudjuk ,hogy még egy újabb dátummal bővült a dublini koncertlista). Újabb remegési hullámok közepette valahogy sikerült úgy végigkattintgatnom a ticketmaster oldalt, hogy megvásároltam 2 állójegyet a purple zone-ba.
Időutazok 362 napal későbbre, mikor megérkeztünk Dublinba, ahol 9 fok várt!!!! Egész Dublinban One Direction fesztivál hangulat volt. Minden egyes üzletben lehetett kapni valami, a fiúk nevével fémjelzett terméket. Még az utcai zöldséges is I <3 Niall zászlót árult a paradicsom és uborka mellé.
Reggel 8-kor érkeztünk meg Dublinba, Londonból repültünk (Szandra ott él Angliában, én pedig meglátogattam Londonban az unokatestvérem pár napra előtte), de így is mindketten 2 körül keltünk, úgyhogy elég hamar elfáradtunk. Délután 4 körül azért kinéztünk a stadionhoz, viszont az oda vezető utcák le voltak zárva, így csak messziről láthattuk az épületet és a rengeteg 1D sapkás, pólós, harisnyás, cicanacis kislányt. Jövő hónapban leszek 28 éves... egy PICIT kellemetlenül éreztem magam a sok 10-12 éves kislány között, de nem szégyellem egy percig sem, hogy rajongó vagyok. A stadionhoz vezető úton rengeteg árus volt, esőkabátot, zászlót, sapkát árultak. A Croke Park melletti főúton rengeteg étterem és pub van, hihetetlen, de mindből One Direction üvöltött.
Szóval feladtuk azt hogy megközelítsük a Croke Parkot, így elmentünk még mászkálni a városba, aztán este 9 körül lefeküdtünk aludni. Nos aludni nem sikerült, mivel egyébként 10 perc sétára volt a stadion és az egész koncert behallatszott a szobánkba. Igazából elég kellemes volt így "elaludni". Meg tudnám szokni :-)
Másnap ismét várost néztünk, majd megbeszéltük, hogy estére kimegyünk egy stadionhoz közeli utcába, és onnan hallgatjuk végig a koncertet. Igazából sikerült egy egész jó helyet találnunk, ami pont a színpad mögött volt. Végig szakadt az eső, talán úgy 20 percig állt el. Épp valami felújítás lehetett ott, mert találtunk gipszkarton lapokat, amiket leraktunk ott a lépcsőre, hogy le tudjunk ülni, közben pedig ettünk/ittunk és ülve táncikáltunk esernyővel a kezünkben. Egyébként többen is odajöttek utána; egy anyuka a kislányával, egy idősebb nő a férjével, aki felvette az egészet diktafonnal, majd egy középkorú nő is, aki telefonált közben valakivel, és közvetített hogy mi történik "ez valami lassú dal". Szuper volt a hangulat, eszméletlen sikítozások és tüzijáték. Békésen hazamentünk, másnap eljön a mi napunk! Imádkoztunk, nehogy essen az eső, bár nem volt rá túl sok esély, mert addig végig esett amíg ott voltunk.
Egész nap esett az eső, de délután fél 2-től elkezdett melegedni az idő. 3 után, mikor elindultunk a stadion felé, már sütött is a nap, nem hittem el, felvehettem a napszemüvegem Dublinban! Muszáj volt fotót is készíteni erről a ritka pillanatról. :-D
Nagyon izgultam, reménykedtem hogy el fognak még minket onnan küldeni, mert az azt jelentené, hogy senki nem áll még sorba, de sajnos nem küldtek, simán beengedtek, még egy részeg biztonsági őr viccelődött is velem ,hogy beugrott elém, hogy biztos vagyok-e benne, hogy a Lila szektorba megyek. :-))
Kordonnal elzárt részre küldtek, ahol igazából kb 100-an várakoztunk, de nem csak lila szektorosok, így valamelyest lenyugodtam. Mondtam Szandrának, hogy egy a lényeg, a kis színpad mellett kell állnunk. Persze én a 365 nap alatt végig abban a hitben voltam, hogy majd be kell szereznünk egy távcsövet, mégsem vittem. :-)
Jegyleolvasás után még mindig kordon mögött álltunk egyhelyben, kb 50-es csoportokban. A biztonsági őrök egymás mellé álltak egymásbakarolva, falat képezve és lépésben elkezdtek haladni a cél felé. Így mi mögöttük nyugodtan sétálva haladtunk egy kb 5 méteres sávban a Croke Parkban a dühöngő felé. Mikor megnyílt a tér gyorsan odaszaladt még 50 biztonsági őr és egy még nagyobb falat képezve vittek be a stadionon belül. Így szép nyugodtan 10 méterrel a célállomásunk előtt engedtek csak el, ahol ugyanúgy szétszórva biztonsági őrök álltak, akik beálltak eléd, hogy meg se próbálj futni. Így igazából mikor beléptünk a stadionba elég nyugodtan körül tudtunk nézni. Megmondom őszintén rámtört a hisztiroham, kicsit nehezen kaptam a levegőt, tudatosult bennem, hogy itt vagyunk és hogy mekkora óriási ez a stadion, életemben nem láttam még ilyet, max kívülről.
Szépen besétáltunk Szandrával a 3. sorba a kisszínpad elé, és vártunk, délután 4 óra múlt.
Néztem, néztem, de még mindig alig tudtam elhinni, hogy az ott előttem a színpad, amin állni fognak, és 1,5-2 méterre van tőlem.Eszméletlen volt a szervezés, 10 perceként vizet osztogattak, amire eddig csak 1-2 koncertemen volt példa, akkor is kérésre...itt szó nélkül, ők kérdezték már vízzel a kezükben, hogy ki kér... :-)
Elég hamar elment az idő, kivetítőn többek között Little Mix, 5SOS, Olly Murs klippeket vetítve, lassan a stadion is megtelt. Igazán furcsa volt, hogy sok lány nagyobbat sikított a 5SOS klipeknél, reklámoknál, mint a 1D klipeknél, reklámoknál. (Egyébként elkezdték már reklámozni a Where We Are tour DVD-t, már a mostani turné videóival.) Szóval néha nem tudtam eldönteni 5SOS vagy 1D koncertre jöttek inkább páran.
Aztán egyszer csak láttam hogy az előttem álló lány megfordul és felkiált hogy nézzünk hátra, ott van Niall fent a VIP szektorban. Ki is jött, integetett, mindenki visított, énekelt neki, fotózta.
Elkezdődött a 5SOS koncert fél 8-kor, a hangulat nagyon jó volt, mindenki visított és énekelt. Niall közben végig kint ült és nézte őket. Vége lett a koncertnek, újra leadtak pár klipet, majd sokadjára levetítették a koncertszabályzatot, amit a srácok olvastak fel és közben vicces ábrákat vetítettek a kivetítőn. Ezután jött 2 hangulatkeltő zene, amit már ismertünk előző estéről; Macarena és a Single ladies. A tavaly feltett O2-s hullámzásomat elképesztően felülmúlta az idei Macarena, mikor a lelátókon lévő közönség egyszerre táncolta a Macarenat (a dühöngő zóna nem tudta, mert a karomat is alig tudtam mozgatni). Egyébként Niall még mindig a lelátón ült.
Elkezdődött az intro (Niall még mindig a lelátón), kijöttek a srácok...ekkor jöttünk rá, hogy az nem Niall :-DDDDDDD De ő végig eljátszotta. igazából nem tudjuk ki lehetett, de az igazi Niall végig arrafele integetett és ökörködött, mintha a rokonai/barátai lennének ott.
Szóóval elindult a koncert, igazából a nagy színpad sem volt messze, egyáltalán nem kellett távcső, mindent lehetett látni rendesen :-) Nos, nekem az egyik legkedvencebb dalom a Little Black Dress, így azt muszáj volt videóra felvennem, aminek a végén át is jöttek a kis színpadra, a videón látszik is, hogy megilletődtem mennyire közel vannak hozzám. Az előző koncertemen ugye nem láttam őket így. Meg kell hogy mondjam, TELJESEN, 100%-osan úgy néznek ki közelről, mint a tvben, klipekben, videókban. Pedig ez más sztárokra nem igaz, nekem eddig mindenki másabb volt :-)
Hihetetlen jófejek, energikusak és vidámak voltak, Harry folyamatosan lenézett az előttünk levő hangosító "sátorhoz", mert ott volt bent Gemma és Luke, amit kicsit furcsálltam, mert úgy tudtam Ashtonnal vannak "jóban", bár annyira azért nem követem az ő magánéletüket.
Nagyon sokat voltak előttünk a színpadon hál' Istennek, Harry 2x hosszasan rám is nézett (ahhhj) :-DDDDDDDDD . Harry persze evett banánt, köpködött vizet, locsolta a közönséget, ha már nálunk nem esett az eső. :-D A Little Things közönségénekeltetés könnyfakasztó volt, Liam mondta, hogy mi voltunk eddig a leghangosabbak, elképesztő. :) A rajongói kérdések között az egyik lány azt kérdezte, adják elő az egyik kedvenc sorozatuk dalát; ez Harry javaslatára a Friends dal lett, nagyon faszán letolták a srácok :-D Egy másik kérdés az volt, milyen hasztalan applikációjuk van a telefonjukon, megtudhattuk, hogy Harryé tele van mindenféle hülyeséggel. Mellesleg a telefonját ki is dobta Gemmának úgy, hogy oda se nézet, csak dobta, nem nagyon érdekelte hova céloz és hogy elkapja-e :-)
Szokásos poénsorozatok Harrytől mentek... egy srác farmerkabátja a karjában volt, megkérdezte miért van a farmerja az ölében, hosszas diskurálás után rájött, hogy az a kabátja, majd mindenki figyelmét felhívta arra, hogy ne vegyék le a nadrágjukat...Köszi.
Tüzijáték hegyek, konfettieső, buborékok, és hip-hop eltelt a 105 perc. A stadionból távozás ugyanolyan szervezett volt mint a bejutás. Feljött egy férfi a színpadra és mondta, mikor melyik kijárat felé szabad a haladás. Tulajdonképp teljes nyugiban kijutottunk a stadionból, persze 1 percet ültünk is a földön a sok állás után, és egy kicsit fotózkodtunk is, meg persze az elmaradhatatlan turnékönyv vásárlás is megvolt. :-)
Összességében életem legjobban szervezett, legjobb hangulatú koncertje volt.
Valaki meglephetne egy koncertjeggyel a szülinapomra :-D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése